Gímszarvas – Cervus elaphus

A gímszarvas a magyar erdők Koronás Királya! A gím, a dámmal együtt, valódi hungaricumnak számít, ugyanis a világranglistákon évtizedek óta vezető helyekre kerülnek a magyar trófeák.

Csaknem egész Európában és a Közel-Keleten őshonos faj, az egyik legnagyobb szarvasféle.

Magyarországi elterjedése:

Magyarország és egyben a világ kiemelkedő minőségű szarvaspopulációi a pannon régió legjobb adottságú területein, az ország dél-dunántúli részén élnek (Zala, Somogy és Baranya megye). Az Észak- és Nyugat-Dunántúl, illetve az Északi-középhegység erdeiben jó, illetve közepes minőségű állományok találhatóak. A gímszarvas a nagyobb kiterjedésű erdők vadja, de leginkább az olyan erdő-mezőgazdaság élőhelyegyütteseket kedveli, ahol az ártéri, liget- és szálerdőket, a jó vízellátottságú, dús aljnövényzetű tölgyeseket, akácosokat a közéjük ékelődő mezőgazdasági területek teszik mozaikossá. Azok az élőhelyek ideálisak számára, ahol egyszerre talál magának táplálékot, vizet, búvóhelyet és nyugalmat. A gímszarvasos területeken olyan mindmáig megmaradt ősi bőgőhelyek alakultak ki, amelyek nagyon fontos szerepet játszanak a hazai gím minőségének megőrzése, illetve eredményes vadászatának tekintetében egyaránt.

A tudatos vadgazdálkodás, a kiváló élőhelyek és genetikai háttér együttesen garancia arra, hogy évről évre kapitális trófeával rendelkező bikákat zsákmányolhatnak a Magyarországon vadászók.

Vadászati idény:

Golyóérett bika: szeptember 1. − október 31.
Ajánlott vadászat fő bőgésben: szeptember 8. − szeptember 20.

Selejt bika: szeptember 1. − január 31.
Ajánlott vadászat selejtezési időben: november - december - január

Tehén, ünő, borjú: szeptember 1. − február utolsó napja
(A tarvad legszebb és legeredményesebb vadászata selejtezési időben: november - december - január)

A gímszarvas vadászata:

Igazán érett agancsot viselő, kapitális trófeával rendelkező, öreg gímbika elejtésére a legoptimálisabb időszak szeptember, a párzási időszak. Azért érdemes ekkorra tervezni vadászatát, mert az addig rejtőzködő életmódot folytató, óvatos magatartása erre az egy hónapra megváltozik, ősi ösztöneitől vezérelve csak a párzási sikerességre koncentrál, vetélytársaitól védelmezi háremét, nagyon aktív, szürkülettől hajnalig folyamatosan bőg és rengeteget mozog. Bőgésben csodálatos látványt nyújt a nemes vad orgonálása a hajnali, ködös erdei tisztáson, ez a hangulat minden vadász álma. Ilyenkor szokták használni a bőgőkürtöt is segédeszközként, amely gyakorlott és hozzáértő vadász kezében nagy segítség lehet a bőgő bika vadászatánál. A bőgésben terítékre kelült bikák érmes aránya nemzetközi viszonylatban is nagyon magas! Ugyan vadászati idénye szeptember elsejével kezdődik, a szarvasbőgés kezdete országrészenként változó. Legkorábban a Dél-Dunántúlon szólalnak meg a bikák, míg a középső és északi országrészben csak 1-2 hét csúszással indul meg a bőgés. A legintenzívebb időszak, a fő bőgés rendszerint szeptember első hete után kezdődik el és nagyjából szeptember utolsó hetére be is fejeződik. A bőgési időszak után kezdetét veszi a selejt bikák január végéig tartó vadászata. Ebben az időszakban van lehetőség a gyenge, selejt, abnormális agancsot viselő bikák elejtésére. Szarvastehén, ünő, borjú válogató vadászata egyéni vadászatokon, lesről, cserkelve, vagy barkácsolva is lehetséges, illetve a téli időszakban nagyvad terelővadászatokon nagyobb terítéket is el lehet érni. Tarvadra november – december hónapok a legideálisabbak. Magyarországon az érmes trófeák aránya a kilövések számától függően 30-35 %.

A gímszarvas becsült/jelentett állománya 2010 tavaszán 92 577 példány, míg terítéke a 2009/10-es vadászati évben 39 340 egyed volt.

Vadászati módok:

Egyéni les- és cserkelővadászat, vagy ezek kombinációja, barkácsoló vadászat lovas fogattal, hóban pedig szánnal. A tarvad nagy terítékű társas vadászati módja a terelés.

Magyarország világhírű gímbika trófeái:

CIC nemzetközi trófeabírálati képlet szerinti érmes ponthatárok:

170,00 − 189,99 bronz
190,00 − 209,99 ezüst
210,00-től arany